Lehetőségek tere

júl. 7. - 10.

Urban Camp 5 – Azt beszélik

Workshop

helyszín | Práter 63

Nyári művészeti tábor a Lehetőségek terében és környékén

„Én beszélek, beszélek – mondja Marco –, aki hallgat, csak azokat a szavakat tartja emlékezetében, amelyekre vár. (…) A mesének nem a hang parancsol, hanem a fül.”
Italo Calvino: Láthatatlan városok*

📆 Dátum: 2026. július 7-10., minden nap 16.00 és 20.00 között
📍 Helyszín: Práter 63 (1083 Budapest, Práter u. 63.) és környéke

Ötödik alkalommal kerül megrendezésre az Urban Camp, a Lehetőségek tere nyári művészeti tábora. Az elmúlt évek táborkoncepciói más-más megközelítést alkalmaztak: először érzékszerveinken keresztül igyekeztünk megtapasztalni a városi tereket, majd alámerültünk azok történelmi rétegeiben, elképzeltük lehetséges jövőjüket és felfedeztük „nem-helyeiket” – mind fizikai, mind átvitt értelemben. Ezúttal olyan területre merészkedünk, ahol a történelem, a mítoszok és a tévhitek határai elmosódnak.

A város tele van történetekkel. Vannak, amiket írás őriz, vannak, amik szájról szájra terjedtek, és olyanok is, amelyeket csak kitaláltak. Az írott történelem és a szóbeszéd egymás mellett léteznek, a városi legendák tényként keringenek, a digitális tér pedig eddig nem látott módon ad felületet a hamis híreknek, amelyek azt is befolyásolják, hogyan viszonyulnak az emberek a lakóhelyükhöz. Közösségi terünk tágabb környezete – Józsefváros (Budapest 8. kerülete) – egy városi legendákban gazdag környék. Még annak nevét is kérdések övezik. A kerület elnevezése a köztudatban II. József, a „kalapos király” személyéhez kötődik. Egy szóbeszéd szerint azonban a Józsefváros (Josefstadt) nevet az 1770-es években a lakók Szent József, Jézus nevelőapjának és a Horváth Mihály téri templom védőszentjének tiszteletére választották. Mária Terézia, azt gondolva, hogy a név fiára, a monarchia jövőbeli uralkodójára utal, örömmel fogadta a javaslatot. [1]

Az évszázadok során számos szóbeszéd formálta a kerület arculatát. Ezek olyannyira beépültek a kerület történetének szövetébe, hogy sokszor szinte lehetetlen megkülönböztetni a tényeket a legendáktól. A hírhedt „nyócker”, vagyis a kerület mint bűnös város sztereotípiájának kialakulásához is hozzájárultak a mítoszok, amelyek visszafordíthatatlanul hatást gyakoroltak a városrész identitására.

Nem kizárólag az érdekel minket, hogy valami igaz-e vagy sem, hanem az is, hogy ezek a történetek hogyan terjednek, hogyan változnak, illetve alakulnak át, és hogyan kezdenek el egy ponton igaznak tűnni. A mítoszalkotás egyszerre lehet a kontroll és az ellenállás eszköze, a kettő közötti határ pedig ritkán egyértelmű. A meghívott művészekkel nem csupán konkrét történetekre, hanem a történetmesélés természetére is koncentrálunk; a tény és a fikció kettősét játékba hozva, arra teszünk kísérletet, hogy megértsük, miért hisszük azt, amit hiszünk. A politikai és kereskedelmi propaganda, a dezinformáció és az álhírek korában a valótlanságok mögött álló jelenség és szándék megértése a mindennapi életben való eligazodás feltétele.

A mítoszokat és legendákat nem kizárólag elemezni szeretnénk, hanem az alkotói folyamatok kiindulásaként használni, velük dolgozni. Tim Ingold antropológus megközelítését követve, aki szerint a tudás az alkotáson és az anyagokkal való közvetlen kapcsolaton keresztül jön létre [2], a tábor a történeteket a narratíva-képzés nyersanyagaként kezeli. A workshopsorozat során a művészek vezetésével történeteket alkotunk újra, hangokat konstruálunk és torzítunk, valamint performatív beavatkozásokat viszünk véghez – létrehozva egy szokatlan, szándékosan instabil archívumot, amely felszínre hozza valóságérzékelésünk mechanizmusait. Ha a város az egymással versengő történetek tere, akkor nekünk egyszerre kell régésszé és mítoszalkotóvá válnunk.

Az idei Urban Camp-et a közösségi téren túlnyúló projektként képzeljük el. Szomszédainkkal együttműködve szeretnénk összegyűjteni a Józsefváros ezen részéhez kötődő történeteket, városi legendákat és mítoszokat – olyan elbeszéléseket, amelyek a Magdolna és Losonci negyedek helyszíneihez, alakjaihoz és eseményeihez kapcsolódnak. Ehhez egy „suttogó dobozt” helyezünk el a közösségi terünk előtti Mikroparkba, amelybe a járókelők közvetlenül, anonim módon helyezhetik el az általuk ismert történeteket. Ezen túl emailben, a kozosseg@lehetosegektere.hu címre is várjuk a józsefvárosi szóbeszédeket.

Résztvevő művészek: Donnák János, Járai Anna, Atsushi Kuwayama, Tranker Kata

Koncepció: Árva Judit és Erekle Chinchilakashvili

Tábornapok:

07.07. (1. nap)
DONNÁK János: Vándorhangok

Hogyan lépnek színre a hangok? Hogyan módosulnak, vándorolnak és terjednek tovább a környező felületeinken? Mint nomád jelenségek, miféle kölcsönhatásba lépve jutnak el hozzánk? És miként hozhatók összefüggésbe ezek a jelenségek a szóbeszéd természetével?

Ma már könnyen rögzül egy hang és válik ismételhetővé. Vajon ezzel végérvényesen le is zárulnak ezek a formák, vagy csak megpihennek utazásaikban? A hangok építőkövek, elemkészletek, társulások. Elmerülnek és felbukkannak, mi pedig saját készítésű sztetoszkópjainkkal eredünk utánuk, hogy jobban megértsük működésüket, jellemüket.

A workshop során a hang és az elektronika furcsa összefonódásával kísérletezünk ideiglenes laboratóriumunkban. Saját készítésű mikrofonokat, kis felvevő eszközöket illesztünk össze és hozunk működésbe. Nemcsak kutatunk velük, hanem megpróbáljuk tovább is adni azt, amit találunk. Az alkalom második felében egyénileg összeállítunk egy DIY, hackelt hanglejátszót, amivel szónikus játékokat, gyakorlatokat próbálunk ki, és közös performasz-installációt építünk.

Donnák János képzőművész Budapesten él és dolgozik. Változatos médiumú objektjeinek fontos elemei a játék, a DIY és a különböző hangkísérletek. Jelenleg doktori képzésen vesz részt a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, amellyel párhuzamosan tart workshopokat egyedi készítésű elektronika és hang témájában.

07.08. (2. nap)
JÁRAI Anna: Suttogó szövet. Személyes mitológiák feltérképezése performance-alapú animációval

Silvia Federici pletykáról (gossip) szóló feminista esszéjétől inspirálva, a workshop során feltérképezzük és láthatóvá tesszük a minket összekötő történetek, titkok és tudás láthatatlan szövedékét. A foglalkozás egy kísérlet a pletyka mint a közösségépítés és a közös mítoszteremtés erőteljes, történelmi eszközének visszakövetelésére.

Az utazás a testben kezdődik. Egy vezetett mozgásgyakorlat során a résztvevők személyes történeteiket és a környék mítoszait kódolt gesztusokká fordítják le, olyan rövid, szimbolikus koreográfiákat hozva létre, amelyeket aztán videón rögzítenek.

Saját művészeti praxisom egyik technikáját alkalmazva ezek a digitalizált mozdulatok papírra nyomtatva kerülnek vissza a fizikai, analóg világba.

A befejező fázisban a résztvevők vegyes technikával (mixed-media) animációkat rétegeznek közvetlenül a rögzített képkockákra, ami a vizuális absztrakció és a mozgás egy újabb szintjét adja hozzá az anyaghoz. A performansz, a videó és az animáció ötvözésével a jelenlévők egyedi vizuális töredékeket hoznak létre: saját személyes mitológiájuk mozgó leleteit.

Járai Anna Budapesten élő film- és képzőművész. Kutatásaiban feminista kritikai szemszögből vizsgálja a megtestesítés (embodiment) és az emlékezet témáját, performance-alapú, műfajok között működő videókat, fotókat és installatív alkotásokat hoz létre. A folklór, a család- és a helytörténet inspirálják, amelyekre gyakran hivatkozik rituális újraértelmezésekben. 2022-ben végzett az angliai Falmouth University Film szakán, jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem diplomázó hallgatója.

07.09. (3. nap)
TRANKER Kata: Kitalált/igaz helytörténetek

A Lehetőségek tere fizikailag egy olyan térbe ágyazódik, melynek kifejezetten izgalmas és rejtélyes története van. A Papházak néven emlegetett háztömbök és a Molnár Ferenc tér első ránézésre semmi különöset nem rejt, viszont ha visszautazunk az időben vagy száz évet, különös történetek rajzolódnak ki lelki szemeink előtt.

A workshop során egy archív fotó fog nekünk segíteni, hogy mi is bepillanthassunk a valaha ehhez a környékhez kötődő emberek életébe, beleképzeljük magunkat a századforduló körüli józsefvárosi városképbe.

A fotó köré mindannyian felépíthetjük saját narratívánkat és mitológiánkat, melyhez a papírkészítés eszközeit használjuk. Különféle papírokat hasznosítunk újra, a többszínű papímasszákból pedig új, saját elképzeléseink szerint mintázott lapokat hozunk létre. A papírokba beépítjük annak az archív fotónak egy-egy darabját is, amiből a workshop elején kiindultunk. A résztvevők által létrehozott munkák így külön-külön és egyben, egymás mellé helyezve is olvashatók lesznek, mely révén sokrétű (fiktív) történetek rajzolódnak ki.

A workshopon kézzel fogható anyagokkal, manuálisan dolgozunk egy fizikai tárgy létrejöttén, hogy átéljük a lelassult, meditatív alkotás élményét. Mindehhez egyszerű, több esetben háztartási eszközöket használunk, így a résztvevők akár később, otthon is kísérletezhetnek majd a foglalkozáson kipróbált eljárással.

Tranker Kata Budapest élő képzőművész, 2012-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Egyaránt létrehoz szobrászati műveket, reliefeket és installációkat; alkotói gyakorlatában meghatározó egy egyedi papírpép-technika, amelyet az évek során dolgozott ki. Munkáját számos rangos díjjal ismerték el, 2021-ben az Esterházy Art Award díjazottja volt.

07.10. (4. nap)
Atsushi KUWAYAMA feat Erekle CHINCHILAKASHVILI: Pusmogás a járda alatt

A workshop során az oknyomozó dokumentumfilm műfaját a fikcióval kombinálva egy mockumentary-t (áldokumentumfilmet) hozunk létre, amely a szóbeszédet nyersanyagként, a környéket pedig vizsgálatra érdemes terepként kezeli. Milyen történetek rejlenek a felszín alatt, hogyan nevezhetjük meg és hogyan adhatunk formát valaminek, amit kísértetiesnek érzünk?

Csoportokban dolgozva, a résztvevők a környék egyes jelenségeit vizsgálják meg — legyen az egy visszatérő probléma, egy furcsa egybeesés vagy egy mindenki számára érzékelhető nyugtalanság —, melyeket bizonyítékként gyűjtenek össze. A bizonyítékok azonban egy kitalált valamire utalnak: egy yōkai (ejtsd: jó-kai), egy japán, helyhez kötött szellemlény felé, amely formát ad annak, ami csak érezhető, de meg nem nevezhető. Ennek a sem jóindulatú, sem rosszindulatú teremtménynek a megidézése alkalmat nyújt arra, hogy a halvány, de kollektív sejtések kimondhatóvá váljanak.

Interjúk, megrendezett felvételek és összegyűjtött töredékek segítségével minden csapat kidolgozza a saját lénye köré épített történetet, valódi kérdésekből hihető mítoszt teremtve.

A foglalkozás a történetek összeolvasztásával egy közös mockumentary-ban csúcsosodik ki: egy olyan hamis nyomozásban, amely a lehetetlen bizonyítására törekedve valami igazat mégis elmond a helyről és az ott élő emberekről.

(At)sushi Kuwayama Magyarországon élő japán amatőr művész-kutató, aki először a DocNomads Erasmus Mundus dokumentumfilm-készítés mesterképzési program keretében járt az országban. Miután 2010-ben a 6. helyet szerezte meg a Koka All-Japan Ninja versenyen, két évet a Japán Önkéntes Szolgálat (JOCV) keretében töltött Kirgizisztánban, ahol létrehozta a Kirgiz–Japán Szótár 1.0 online platformot. Jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetemen DLA-zárókiállításán dolgozik, amely a Feszty-házban kerül megrendezésre.

Erekle Chinchilakashvili Budapesten élő grúz művész. Különböző területeken, így a festészet, az installáció, a kísérleti film és a performansz terén is aktív; munkái többnyire multimédiás kontextusban jelennek meg. Egyik központi témája az emlékezet jelensége, amelyet mind művészi, mind elméleti szempontból vizsgál. Véleménye szerint „az emlékek élő organizmusok. Ahogy mi változunk, ők is velünk együtt változnak, újraszervezett narratívákká alakulva. Az foglalkoztat, hogy ezek a folyamatok miként hagynak nyomot az érzékelésen, és hogy a kollektív emlékezet hogyan él tovább a kortárs műalkotásokban.”

🟠 GYAKORLATI TUDNIVALÓK

Jelentkezni ezen form kitöltésével lehet július 1-ig.

A teljes tábor részvételi díja 30.000 forint (diákoknak 20.000 forint), melynek befizetésével véglegesítheted a jelentkezésed. Amennyiben gondot okoz a díj megfizetése, de szeretnél részt venni, kérünk, írj nekünk a kozosseg@lehetosegektere.hu e-mail címre.

A workshopok naponta 16-21 óra között zajlanak. Javasoljuk, hogy a tábor minden napján vegyél részt. Kérjük, hogy akkor jelentkezz, ha legalább három workshopon jelen tudsz lenni, hogy közösség épülhessen és a résztvevők jobban megismerhessék egymást.

*Italo Calvino: Láthatatlan városok. Fordította: Karsai Lucia. Európa, Budapest, 101-102.
[1] Rózsa Mária: Séta a megújuló Józsefvárosban. Népújság, 63. évfolyam, 5. szám, 2011, 4.
[2] Ld. Tim Ingold: Making: Anthropology, Archaeology, Art and Architecture. Routledge, London, 2013.

Facebook esemény link

Aktuális programok

júl. 7. - 10.

Urban Camp 5 – Azt beszélik

Iratkozz fel a programajánlónkra!