Lehetőségek tere

febr. 4.

Filozófia kör

18:00 - 21:00

Esemény

Rendszeres

helyszín | Práter 63

Hölgyeim és Uraim, üdvözlöm Önöket itt a Lehetőség Tere misztikus színpadánál, ahol bármi megtörténhet! Tegyék félre hát várakozásaikat és nyissák ki figyelmüket, mert itt olyat fognak látni és hallani, de akár a saját bőrükön megtapasztalni, amit sehol máshol. Az idei szezon alkalmával szeretném felkonferálni Önöknek Nietzsche Urat, művésznevén Dionüszoszt, avagy, ahogyan csak kevesen ismerik ezen a néven: Zarathustrát.

Itt kérem csak olyanok maradjanak a helyükön továbbra is, akik felkészültek a lélekformálás istentelen módszereire.

Zarathustra Úr a legsötétebb félelmeikbe vezeti majd el önöket, hogy aztán magukra maradva keveredjenek ki onnan. Valóban felkészültek erre? Visszatérésre már nem lesz lehetőség.

Észre sem veszik és Nietzsche Úr máris kézen fogja Önöket és egykettőre egy feneketlen szakadék szélénél találják majd magukat, melynek mélysége oly nagy, oly roppant, hogy a fény maga is belezuhan örökre.

A szakadékot csupán egy gyenge kis kötél fogja át. Gyorsan össze kell majd szedniük kötéltáncos tudásukat, mert mint mondtam: már nem lesz visszaút.

De a borzalmaknak még nincs vége, ugyanis a mélységből akármikor előjöhet, előkúszhat, előmászhat az iszonyat, az iszonyat aranypikkelyű sárkánya, melynek neve: „Kötelmed”. Oroszlánokká kell hát válniuk, hogy legyőzzék. Vajon ki lesz, Önök közül, aki karmokat növeszt és borotvaéles fogakat, hogy aztán gyermekként szülessen újra?

Elkerülhetetlenül magukba kell tekinteniük, a lelkük legmélyebb rétegeibe és tekervényeibe, majd tegyék fel maguknak a kérdést, mielőtt a maradás mellett döntenének: „Vajon vagyok-e annyira elégedett magammal, hogy ezt az életet, amit most élek, újra és újra végigéljem a végtelen végtelenségekig?”

De minek is beszélek ennyit, fogadják hát nagy szeretettel Nietzsche Urat:

– Hát nem hallottatok arról az őrültről, aki világos délelőtt lámpást gyújtott, a piacra szaladt és szakadatlanul azt kiáltozta: „Istent keresem! Istent keresem!” – Mivel éppen sokan álldogáltak ott azok közül, akik nem hittek Istenben, nagy kacajra fakasztotta őket. Miért, hát elveszett? – kérdezte az egyik. Elkódorgott, akár egy gyermek? – kérdi a másik. Vagy rejtőzködik? Fél tőlünk? Hajóra szállt? Kivándorolt? – így kiabáltak és kacagtak, egymás szavába vágva. Az őrült közéjük ugrott és átfúrta őket tekintetével. „Hogy hová lett Isten? – kiáltotta –, majd én megmondom nektek! Mi öltük meg, – ti és én! Mindnyájan gyilkosai vagyunk! De hogyan csináltuk? Miként voltunk képesek kihörpinteni a tengert? Ki adta nekünk a szivacsot, hogy az egész horizontot eltöröljük vele? Mit cselekedtünk, amikor ezt a Földet eloldoztuk Napjától? Most merre mozog? Merre mozgunk mi? El minden Naptól? Nem zuhanunk-e folyton? S visszafelé, oldalvást, előre, mindenfelé? Van még olyan, hogy „fent” és olyan, hogy „lent”? Nem tévelygünk-e, mint valami végtelen Semmin át? Nem csap-e meg az üres tér lehelete? Nem lett-e hűvösebb? Nem jön-e egyre csak az éjszaka és mindig több éjszaka? Nem szükséges-e délelőtt lámpást gyújtani? Nem hallunk-e még Semmit a sírásók zajából, akik Istent eltemetik? Nem érzünk-e még Semmit az isteni rothadás szagából? – az istenek is elrothadnak! Isten halott! Isten halott is marad! S mi öltük meg! Hogyan vigasztalódunk, mi, a legnagyobb gyilkosok minden gyilkos közt? A legszentebb és leghatalmasabb, amit eddig a világ magáénak mondhatott, a mi késeink alatt vérzett el, – ki törli le rólunk ezt a vért? Milyen az a víz, amellyel megtisztíthatnánk magunkat? Milyen engesztelő ünnepeket, milyen szent játékokat kell majd kitalálnunk? Nem túl nagy-e nekünk e tett nagysága? Nem kell-e magunknak is istenekké lennünk, hogy méltónak tűnjünk rá? Sohasem volt ennél nagyobb tett, – s bárki is szülessen majd utánunk, e tett miatt magasabb rendű történelemhez tartozik, mint amilyen eddig bármi történelem volt!” – Ekkor az őrült elhallgatott és újra a hallgatóira nézett: ők is hallgattak és megütközve tekintettek rá. Végül a földhöz csapta lámpását, amely darabokra tört és kialudt. „Túl korán jöttem – mondta aztán –, még nem jött el az időm. Ez a roppant esemény még úton van, vándorúton, – még nem jutott el az emberek füléig. A villámnak és a mennydörgésnek időre van szüksége, a csillagok fényének időre van szüksége, a cselekedeteknek időre van szükségük, még azután is, hogy megcselekedték ezeket, hogy meglássák és meghallják őket. Ez a cselekedet még mindig távolabb van tőlük, mint akár a legtávolabb csillagok, – s mégis megcselekedték!” – Még azt mesélik, hogy az őrült ugyanezen a napon különböző templomokba rontott be és ott rázendített a maga Requiem aeternam deo-jára. Miután kivezették és felelősségre vonták, mindig csak azt felelte: Hát mik is volnának ezek a templomok még, ha nem isten kriptái és síremlékei?” –

A szöveget PDF formátumban innen tudjátok letölteni az alkalomhoz 👉 https://drive.google.com/…/15b7JS-YX7YbaSjF_V…/view…

👉 Az idei nyitott műhely alkalmai során ismét filmekkel fogunk majd foglalkozni, azzal a különbséggel, hogy lesz mellé egy szövegünk is, ami egy állandó kísérőnk lesz.
Az első alkalomra most csak a szöveg elolvasásával kell készülni. Gyertek!

🛍️ Az esemény a közösségiség szellemében batyus, éppen ezért arra kérünk minden résztvevőt, hogy hozzon magával olyan ételt vagy italt, amit meg tud a többi résztvevővel osztani. Ez lehet egy tepsi házi sütemény vagy néhány szem gyümölcs, a lényeg, hogy mindenki hozzájáruljon a saját lehetőségeihez mérten a programhoz. Mivel az alkalmak vacsoraidőben zajlanak, így javasoljuk a saját elemózsia, szendvics csomagolását.

Facebook esemény link

febr. 11.

Téged is érint: Család

18:00 - 20:30

Esemény

helyszín | Práter 63

Nyilvános kerekasztal-beszélgetés a családról

Téged is érint – Család // 🚩 CSAK ezt az 1-et kértem! 🚩 Feminista Fesztivál 2026

Dátum: 2026. február 11., 18.00-20.30
Helyszín: Práter 63

✨A Téged is érint a Lehetőségek tere rendszeresen megrendezett, interaktív kerekasztal beszélgetés-sorozata. A sorozatban szakemberekkel és érintettekkel közösen olyan témákat vitatunk meg, amelyek jelen társadalmunkban meghatározóak, egyaránt érintik és érdeklik a különböző generációk tagjait.

👨‍👩‍👦A család fogalmához mindenkinek van valamilyen viszonya; annak megléte vagy hiánya, a vágyott vagy épp rossz családmodellek, hozott, választott, illetve tanult minták döntő jelentőségűek az élet minden területére nézve. Szinte evidensnek hat, látszólag nem is szorul magyarázatra, mit jelent a család – de vajon valóban így van? A beszélgetés során különböző szakterületek – művészet, pszichológia, szociológia – képviselőivel, számos aspektusból közelítjük meg a kérdéskört, mely révén igyekszünk felfejteni annak komplexitását.

👩‍👩‍👦‍👦A család fogalma – annak működéséről és felépítéséről való elképzelések – az aktuális világnézet, hitbéli, ideológiai, illetve politikai berendezkedés függvénye. A nyugati társadalmakat tekintve, a középkori és kora újkori családfelfogás kettős: egyrészt a Szent család eszménye, mint a kereszténység fundamentuma mintaként szolgált a hétköznapi ember számára, másrészt a feudális rend a családra mint a vagyon megtartására szolgáló intézményre tekintett, a családon belül pedig a társadalmi hierarchia tükröződött vissza. A felvilágosodás, majd kivált a 19. század baloldali gondolkodói kemény kritikával illették a család intézményét; Marx és Engels például a feudális rend, majd a tőkés társadalom „termékének” tekintették, és e hatalmi konstrukció felbomlásáról beszéltek. A konzervatív családmodellben a nő a család összetartó és kiszolgáló ereje, a kapitalizmus pedig tudatosan épít erre a láthatatlan, ingyen munkára. A szocialista társadalom családképe alapvetően eltér: az egyenlőség jegyében megjelenik a dolgozó nő, ugyanakkor a hiányzó erőforrások is, melyeket az államnak kell pótolnia. Megfigyelhető, hogy az elmúlt évtizedek során egyre inkább átalakultak a családon belüli, illetve a nemek közti szerepkörök, megváltoztak az elváráshorizontok és elmosódtak a határok a hagyományosnak tekintett női-férfi munka között, mely jelenség mindkét nem identitására és önmeghatározására egyaránt hatást gyakorol.

👨‍👨‍👧‍👧A fenti néhány, meglehetősen ad hoc példa is jól szemlélteti, mennyire szerteágazó és sokrétű témáról van szó; ebben a kontextusban nincs olyan alapállás, mely normaként fogható fel. A kerekasztal-beszélgetés megközelítése erre a komplexitásra rezonál; a család fogalmát többek között mint szocio-kulturális rendszert, gazdasági egységet, jogi terminust és mint (társadalmi-politikai) konstrukciót, nem standardizálható együttélési formát, (érzelmi alapú) közösségi és kapcsolati hálót vizsgáljuk.

A beszélgetés-sorozat jelen alkalma az összeadódó tudások koncepciójára és az eltérő megközelítésekben rejlő lehetőségekre épít. A nyilvános, moderált kerekasztal beszélgetés során felvetődött kérdéseket az alkalom végén World Café formátumban tárgyaljuk tovább; a kerekasztal résztvevőivel külön asztaloknál lehet majd beszélgetni.

👤Meghívott vendégek:
Czene Márta képzőművész
Gregor Anikó szociológus, az ELTE társadalomtudományi karának docense
Szél Dávid pszichológus, az Apapara c. könyv és blog szerzője

🗣️Moderál:
Árva Judit művészettörténész, kritikus – Lehetőségek tere

Az esemény a 🚩 CSAK ezt az 1-et kértem! 🚩 Feminista Fesztivál 2026 c. programsorozat része.
🚩 További infók és programok: https://auroraonline.hu/csak-ezt-az-1-et-kertem…/

Facebook esemény link

febr. 19.

Tárlatvezetés és beszélgetés Frazon Zsófiával

18:00 - 19:00

Esemény

Józsefváros

Önkéntesség

helyszín | Práter 63

Kísérőprogram a Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk? kiállításon

2026. február 19-én 18.00-tól Frazon Zsófia etnográfussal egy beszélgetéssel egybekötött tárlatvezetést tartunk a Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk? című, decemberben nyílt kiállításon, amelynek középpontjában a személyes tárgyak állnak.

Tárlatvezetés és beszélgetés Frazon Zsófiával

Kísérőprogram a Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk?* kiállításon

Ezen az alkalmon Frazon Zsófia, a Néprajzi Múzeum muzeológusa, a MaDok-program, a múzeum jelenkutató és módszertani kezdeményezésének alapítója lesz a vendégünk. Zsófi mesélni fog a kiállításunkhoz hasonló indíttatású, részvételi és történetmesélésre épülő projektekről, többek között az Etnomobilról, a Varázstárgyak nyitott könyvéről, a Tigris a múzeumban gyűjtőkampányról és a jelenleg is zajló Jelenarchívumról.

🧸 Sajátos és egyedi módon viszonyulunk a tárgyakhoz. Használjuk, átalakítjuk vagy gyűjtjük őket, érzelmi és esztétikai szinten egyaránt kötődhetünk hozzájuk. Büszkélkedhetünk velük mások előtt, vagy elrejthetjük őket a külvilág tekintete elől. Felruházhatjuk őket valamilyen belső tartalommal és egyfajta lélekkel is, hozott és örökölt tárgyaink más-más jelentéssel bírnak számunkra.

🏠 Annak, aki gyakran költözik, személyes tárgyai, az asztalokon, polcokon átmenetileg összeálló tárgycsoportok inkább testesítik meg az otthont, a meghittség érzését, mint az a hely, ahol éppen él. A minket körülvevő tárgyak spirituális karaktert kaphatnak, egyúttal szentéllyé emelkedhetnek. A szentély fogalmát vallási értelme helyett olyan tárgyakkal berendezett terek vagy sarkok leírására használjuk, amelyeket mi ruházunk fel többletjelentéssel. A talizmánok, képek és szobrocskák alkotta, mozgatható tárgyegyütteseink kapcsán felmerül a kérdés, hogy mitől lényegül át egy tárgy vagy motívum spirituális „kísérővé”, történetet mesélő médiummá vagy generációkon át fennmaradó családi ereklyévé. Amikor feltárjuk a történeti ritkasággyűjteményeket idéző wunderkammerjeinket**, arra is keressük a választ, hogy ezek a tárgyegyüttesek, hogyan fejezik ki folyamatosan alakuló identitásainkat.

🖼️ Jelen kiállítást a Lehetőségek tere önkénteseiből alakult munkacsoport hozta létre, melynek tagjai közösségi terünkben találkoztak. Mindannyian máshonnan jövünk, más-más körülmények között nőttünk fel, útjaink pedig itt és most keresztezik egymást. Olyan kiállítás megvalósítását tűztük ki célul, amelyben a számunkra aktuális kérdések mentén találunk metszéspontokat. Milyen jelentést hordoznak a gyermekkorunkból megőrzött emléktárgyak, az életünk során összegyűjtött relikviák? Milyen tárgyakhoz kötődünk és miért pont azokhoz? Milyen történetek kapcsolódnak hozzájuk? A tárgyakhoz írt történetek és a kiállított fotók révén a látogatók bepillantást nyerhetnek a kiállítók személyes világába.

🖇️A projektbe az érdeklődők is bekapcsolódhatnak: személyes szentélyeik képeik és történeteik beküldésével gyarapíthatják a kiállított gyűjteményt.
https://drive.google.com/…/1HumxMHWY24q5M9iV8grbjxoyXjX…

*A kiállítás címe Paul Gauguin 1897-ben, Tahitin festett, ismert képének címét idézi.

**A wunderkammerek (csodakamrák) a 16. században elterjedt, változatos tárgyakból álló gyűjtemények voltak, melyek a mai múzeumok előzményeinek tekinthetők.

Kiállítók: Csonka Dorina, Ferencz Kincső, Hegyi Dóra, Polgár Dóra, Szőke Szabina

Projektfelelős: Hegyi Dóra
Asszisztens: Sárvári Regina
Grafika: Csonka Dorina
Kommunikáció: Puszt Zsófia, Sárvári Regina
Szöveggondozás: Árva Judit

👉A kiállítás megtekinthető kedd-szerda-csütörtök 14-17 óra között és előzetes bejelentkezéssel.

A kiállítás 2026. február 27-ig látogatható.

A program Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat támogatásával valósul meg.

Facebook esemény link

febr. 21.

SALON DE REFUGES / Visszautasítottak szalonja – Kiállításelemzések

11:00 - 13:00

helyszín | Práter 63

SALON DE REFUGES / Visszautasítottak szalonja – Kiállításelemzések

🖼️ A Lehetőségek tere az elmúlt négy évben (2021 vége óta) *SALON DE REFUGES / Visszautasítottak szalonja − kiállításlátogatások* címen majd 30 közös kiállításlátogatást szervezett budapesti galériákba, múzeumokba. Akkor a program célja az volt, hogy a közös kiállítás látogatások alkalmával megértsük, hogy mit és hogyan tanulhatunk művészeti és más (történeti, kultúrtörténeti) tárlatokon. Aktuális magyarországi kiállításokból válogattunk, amelyeken minden alkalommal más szempontokat vettünk górcső alá, a kiállított tárgyakon kívül a helyszínt, a kiállítás létrejöttének hátterét és a bemutatott anyag elmesélések módját. A tárlatokat általában a kiállítás kurátora vagy egy művész mutatta be.

🔎 A kiállításlátogatások hagyományát továbbvisszük, viszont 2026-tól hangsúlyozottan olyan alkalmakat szeretnénk szervezni, amelyeken a résztvevők aktív bevonására és a közös beszélgetésekre építünk. Ez azt jelenti, hogy ritkábban fogjuk megkérni a kiállítások szervezőit, alkotóit, hogy meséljenek a koncepcióról és az elméleti hátteréről, hanem mi magunk közösen igyekszünk majd megfejteni ezeket.

🗓️Következő időpont:

február 21., 11.00 – 13.00

Ludwig Múzeum (1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.)

Golden Repair – Finom Illesztések

‼️ AZ ELSŐ 10 JELENTKEZŐ A PROGRAMRA INGYENESEN JÖHET, a többi résztvevőnek belépőjegyet kell váltania.

👉 Jelentkezni az alábbi kérdőív kitöltésével lehet: https://forms.gle/bZR9wdBLUav2X4Dj7

‼️ Jelentkezési határidő: február 19. 18.00

📃 Részletek a kiállításról: www.ludwigmuseum.hu/kiallitas/golden-repair-finom-illesztesek

További tervezett időpontok:

március 21., 11.00 – 13.00
április 18., 11.00 – 13.00

👤 Foglalkozásvezető: Hegyi Dóra

Facebook esemény link

további képek

febr. 27. - 28.

Túlélési stratégiák IV. – “Felforgató öltés”

Workshop

helyszín | Práter 63

A Lehetőségek tere téli művészeti szeminárium-sorozata

2026. január 30 – 31. Sárvári Regina
2026. február 27 – 28. Matulányi-Szabó Zita
2026. március 27 – 28. Celina Eceiza (ARG)

“Felforgató öltés” (1)

Negyedik alkalommal szervezzük meg a Túlélési stratégiákat, a Lehetőségek tere téli művészeti szeminárium-sorozatát, idén a “társadalmi szövet” hívószó mentén.

A textilmegmunkálást és -díszítést sokáig csak nők által végzett foglalatosságként vagy népművészetként tartották számon. Az 1960-70-es évektől több női alkotó éppen ezt a hozzáállást kérdőjelezte meg és tette fő alkotói módszerévé a textíliák használatát, vagy a kézimunka különböző műfajainak alkalmazását fontos üzenetek hordozóiként. Míg az elfelejtett női életművek újrafelfedezése mellett ma trenddé vált a textil alapú alkotás, a műfaj művészeti kánonba való beemelése és elismerése nem történt meg.

A kézimunka kollektív hagyományait tekintve fontos szerepet játszottak a falusi fonók, amelyek a népi kultúrában a 20. századi modernizációig a téli időszak legfontosabb társasági helyszínként működtek. A fonóban zajló közös munka, a generációkon átívelő tudásátadás (fonás, szövés, hímzés) mellett fontos alkalmat teremtett a kapcsolatok ápolására, az információcserére és a szórakozásra, nemcsak az ott dolgozó nők, hanem a betérő férfiak számára is. Míg a modern életmód miatt a kézimunka nagyrészt kikopott a hasznos háztartási tevékenységek közül, női aktivista csoportok világszerte újra felfedezik – sokszor archaikus női közösségekben – ezt a hagyományt, és a társadalmi igazságtalanság elleni közösségi fellépés eszközeként használják.

A “társadalmi szövet” kifejezés a társadalom rendszerét egy fonalakból álló szövet struktúrájához hasonlítja. Ezen szövetet alkotó szálakat a társadalom működését biztosító vagy éppen korlátozó intézmények és az azt összetartó, láthatatlan kapcsolódások, normák, íratlan szabályok alkotják. Az idei programban az identitást alakító szociokulturális környezetre, a kollektív gondoskodás és az oltalmazó terek szükségességére irányítjuk a figyelmünket. A felkért művészek által hozott textil- és kézimunka alapú módszerek alkalmazásával a résztvevők személyes és kollektív történeteket jeleníthetnek meg. Az együttlétek célja az is, hogy a jelenlévők a közösségi alkotáson keresztül kapcsolódva egymáshoz, pillanatnyi vagy akár tartós közösségeket formálhassanak. A workshopon való részvételhez nincs szükség kézimunkában való jártasságra; olyan közeget teremtünk, ahol bárki nemtől/hovatartozástól/érdeklődéstől függetlenül foglalkozhat textillel.

(1) A cím a brit feminista művészettörténész Rozsika Parker 1984-es könyvének elnevezésére utal, amelyben bemutatja, hogy történetileg miként kapcsolták a kézimunkát a nőiességhez és a passzív háziasszony szerephez, majd hogyan vált már a 19. században az ellenállás és az önkifejezés eszközévé a nők számára.

Részletek:

A program az alkalmat tartó művész péntek esti prezentációjából (nyilvános és ingyenes) és egy szombati workshop napból áll (jelentkezés alapján, részvételi díj befizetésével).

Három alkalom: 21.000 Ft
Egy alkalom: 10.000 Ft

Jelentkezés: https://forms.gle/sVsEf4t4tYfFjE8z8
Jelentkezési határidő az első alkalomra: 2026. február 23. éjfél

Amennyiben gondot okoz a díj megfizetése, de szeretnél részt venni, kérünk, írj nekünk az office@lehetosegektere.hu e-mail címre.

Január 30. 18.00 – 19.30 Sárvári Regina prezentációja
Január 31. 11.00 – 17.00 Workshop Sárvári Reginával

Ami politikai, az személyes

A workshop kiindulópontja „a személyes, az politikai” (the personal is political), a feminizmus második hulláma során elterjedt szlogen, amely azt a meggyőződést fejezi ki, hogy a nők személyes megélései a politikai helyzetükből és a nemek közti egyenlőtlenségből erednek. A magánszféra részének tekintett házimunka, a gyereknevelés és gondoskodás valójában munka és közügy; az otthon végzett, általában női munka el nem ismertsége épp a társadalom egyenlőtlen működéséről és a rendszerszintű elnyomásról tanúskodik.

A számtalan összefüggésben ismert jelmondatot továbbgondolva, jelenlegi helyzetünkre alkalmazva, megfordítva is használhatjuk. Az így létrejött „ami politikai, az személyes” szlogent ebben a formában az ellenséges, patriarchális és szexista környezet magánéletünkbe való behatolására vonatkoztatjuk. A workshop során a résztvevőkkel közösen olyan politikai és közéleti, a hétköznapokban is megjelenő mondatokkal dolgozunk, amelyek mérgezik és korlátozzák személyes életünket, érzéseinket, karrier- és életcéljainkat, nemi és társadalmi identitásunkat, valamint az ezekhez fűződő jogainkat. Ilyenek például a politikusok szállóigévé vált kijelentései és a politikai propaganda uszító üzenetei, mint a „No migration. No gender. No war.” vagy „Magyarország előre megy! Nem hátra.” mondatok. Iróniával és humorral új jelentést adunk az elnyomást és a félelemkeltést visszhangzó szövegeknek, és egy biztonságos közösségben varrjuk fel ezeket személyes és intim holmijainkra: saját alsóneműinkre. A workshopon végzett gyakorlat során a szövegek alsóneműre varrásával kisajátítjuk a ránk zúduló politikai kommunikáció privát szféránkat támadó kijelentéseit. Ezen a gyakorlaton keresztül értelmezzük, ártalmatlanítjuk, kiüresítjük és szimbolikusan a magunk hasznára fordítjuk ezeket a mondatokat, így feloldva az ezekből származó frusztrációkat.

Mit hozz magaddal az alkalomra? Arra kérünk, hozz magaddal legalább egy olyan alsóneműt, amire a workshop során egy választott szöveget fel fogsz varrni.

Ki vehet részt? A részvétel mindenki számára nyitott nemtől és nemi identitástól függetlenül.

Sárvári Regina képzőművész és kulturális munkás. 2024-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia szakán. Ugyanettől az évtől a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület tagja és vezetőségi tagja. Alkotómunkájában különböző társadalmi, politikai, történelmi és ökológiai kérdéseket vizsgál művészeti kutatáson keresztül. Eltérő médiumokban és technikákkal alkot, mint fotó, videó, performansz vagy textil. Fontosak számára az együttműködésen alapuló művészeti gyakorlatok, mint a kollektív gondolkodás és alkotás, valamint a horizontális tudásmegosztás.

Február 27. 18.00 – 19.30 Matulányi-Szabó Zita prezentációja
Február 28. 11.00 – 17.00 Workshop Matulányi-Szabó Zitával

„Báránybőrbe bújva…”

A workshop során a felnövés, az útkeresés és az identitás alakulásának kérdéseit járjuk körül, személyes és társadalmi szinten egyaránt. A felnőtté válás kérdése szinte minden kultúrában megjelenik: mesékben, mítoszokban, vallási történetekben és irodalmi példázatokban. Gondolhatunk Parszifál útjára, a Tékozló fiú történetére, a beavatási rítusokra, vagy azokra a népmesékre, ahol a hős útnak indul, próbákat áll ki, eltéved, segítőkkel és ellenfelekkel találkozik, majd – látszólag – megérkezik. Ezekben a történetekben az út sosem egyenes: a tanulás gyakran veszteségen, tévedésen, kudarcokon vagy ismétlődő körökön keresztül történik. Felmerül a kérdés: létezik-e egyáltalán az a pont, amikor „felnőtté válunk”? Van-e egy jól meghatározható határ, vagy a felnövés inkább egy folyamatos, körkörös állapot, amelyhez újra és újra visszatérünk az élet különböző szakaszaiban? Milyen események, törések, döntések vagy elakadások kapcsolódnak ehhez az úthoz, és hogyan változik közben az önmagunkról alkotott kép?

A workshop célja nem kész válaszok megfogalmazása, hanem közös gondolkodás ezekről az átmenetekről: elindulásokról, megakadásokrókról, visszatérésekről és identitásváltásokról. Azokról a pillanatokról, amelyekhez gyakran erős szimbólumok társulnak – tárgyak, mondatok, testérzetek, emlékek vagy belső képek formájában. A foglalkozás során kifejezetten arra törekszünk, hogy megvizsgáljuk, hogyan ültethetők át a régi mesék, történetek, szimbólumok és metaforák az egyes életekbe és személyes utakba, milyen párhuzamok fedezhetők fel a kollektív narratívák és az egyéni tapasztalatok között.

A foglalkozás során a résztvevők egyéni, nemezelt felvarrókat készítenek vizes nemezelés és tűnemezelés technikájával. Ezek a munkák személyes állításként, önreflexív lenyomatként is értelmezhetők. A felvarró ebben a kontextusban nem pusztán díszítőelemként jelenik meg, hanem hordozható jelként: egy olyan forma, amely egy belső állapotot, gondolatot vagy viszonyulást sűrít képpé és anyaggá. A megvalósítás mindenkinél saját, szubjektív szimbólumrendszerből indul ki, így az elkészült munkák lehetnek absztraktak vagy figurálisak, ösztönösek vagy tudatosan megformáltak.

A folyamatot egy közös beszélgetés előzi meg, amelyet egy előzetesen kiküldött kérdőív is segít. A kérdések az útkeresés, felnövés, leválás, visszatérés és identitás témáit érintik, lehetőséget adva arra, hogy minden résztvevő már előre reflektáljon a saját történetére, és azt – ha szeretné – beemelje a közös gondolkodás és az alkotás folyamatába.

Matulányi–Szabó Zita intermédia művész, Budapesten él és dolgozik. Munkái a vallási történetek és a népmesék szimbolikáját személyes narratívákkal kapcsolják össze. Művészeti gyakorlata a családi és párkapcsolati dinamikák, valamint testi tünetek, betegségek és gyógyulástörténetek feldolgozására épül. Videóperformanszokkal, használt textilekkel, gyapjúval és különböző nemezelési technikákkal dolgozik, a médiumok között magától értetődő könnyedséggel váltva. A hagyományos textiltechnikákat kortárs kontextusba helyezi, miközben azok jelentésrétegeit tudatosan bontja meg és rendezi újra.

https://szabozitaszabo.myportfolio.com/

Március 27. 18.00 – 19.30 Celina Eceiza prezentációja
Március 28. 11.00 – 17.00 Workshop Celine Eceiza-val

Celina Eceiza képzőművész és író, Buenos Airesben él és dolgozik. A jobbára kézzel készített textíliákból épített installációi, mint holmi testek, különböző fizikai és pszichológiai állapotokat, valamint különféle gyakorlatokat, hiteket, vágyakat és rituálékat fogadnak be és dolgoznak fel. Jimena Ferreiro kurátor szavaival: „Celina Eceiza installációi kellemes, porózus és tágas környezetekbe invitálják a nézőt. Az elmeállapotok módjára megszerkesztett terek csak arra várnak, hogy egy olyan test tapasztalatai legyenek, amely elfelejti, hogy racionális, és átadja magát az érzékeny tudás tiszta akaratának. Ez a bensőséges és egyúttal kollektív tapasztalat politikai erőről tesz tanúbizonyságot, amikor a képzőművészetet élő műfajként jeleníti meg, amelyet ápolni kell, hogy új lehetséges kapcsolatokat tárjon fel az emberek között.”

https://celinaeceiza.com/

Részletek a workshopról később.

link

Aktuális programok

febr. 4.

Filozófia kör

febr. 9. - 23.

Testemlék Műhely

febr. 11.

Téged is érint: Család

febr. 19.

Tárlatvezetés és beszélgetés Frazon Zsófiával

febr. 21.

SALON DE REFUGES / Visszautasítottak szalonja – Kiállításelemzések

febr. 27. - 28.

Túlélési stratégiák IV. – “Felforgató öltés”

Iratkozz fel a programajánlónkra!