Túlélési Stratégiák III: „Kalóz gondoskodás” gyakorlatok

„Kalóz gondoskodás” gyakorlatok

A Lehetőségek tere téli művészeti szeminárium-sorozatát, a Túlélési stratégiákat harmadszorra szervezzük meg, idén a kalóz-gondoskodás hívószó mentén.

✨ A kortárs társadalmak egyik hiánybetegsége a gondoskodásról való lemondás. Míg minden emberi együttélés alapja a kölcsönös függés és a szolidaritás, a globális neoliberális gazdaság által vezérelt politika az egyénre, vagy a jól-rosszul működő mikrocsaládra terheli a gondoskodás felelősségét. A jóléti állam egészségügyi, oktatási, kulturális és szociális feladatait egyre kevésbé és nem megfelelően látja el. Ezt a hiányt részlegesen üzleti alapon működő intézmények és olykor a civil szektor vállalja fel, így sokaknak nincs hozzáférése a megfelelő ellátásokhoz és szolgáltatásokhoz.

✌️Amikor független, alulról szerveződő és megoldásokat hozó projekteket kezdeményeznek civilek vagy aktivisták, vállalva a törvényes keretek áthágását, „kalóz gondoskodásról” (Pirate Care) beszélhetünk. Ezt a fogalmat tágabb értelemben egy 2019-ben létrejött transzdiszciplináris és transznacionális kutatási projekt és hálózat kezdte el használni, amely egy közös, független gondoskodási infrastruktúra létrehozása érdekében jött létre. (1) A projekt többek között olyan kezdeményezéseket ölel fel, amelyek a rendszerszinten tiltott abortusz, a szegregált oktatás, vagy a hajléktalanság büntetése ellen lépnek fel. E segítő gyakorlatokat gyakran nem ismeri el, sőt kriminalizálja vagy üldözi a hivatalos rendszer.

🙌 A magunk részéről a kritikai kultúrát is a gondoskodás kifejeződésének tekintjük, amely kortárs problémákat fogalmaz meg és megkérdőjelezi a status quo-t azzal a céllal, hogy helyreállítsa és erősítse a változtatásra és cselekvésre való képességet. Ugyanakkor a szociális érzékenységet mellőző neoliberális világrend a kapitalizmus egy újabb olyan fázisa, amelyben a kritikai kultúra és ezen belül a progresszív művészet szerepe megkérdőjeleződik. Háttérbe kerül és szinte láthatatlanná válik a tömeges szórakoztatásra, a kísérletezést mellőző intézményekre épülő, központosított és kommercializálódott kultúratámogatás árnyékában.

👉 Az idei Túlélési stratégiák szeminárium sorozatunkban arra hívunk, hogy közösen gondolkodva, közösségi élményekre alapozva teremtsük meg a “kulturális kalóz gondoskodást”, amely inkluzív, elfogadó és más területeken is szolidaritásra sarkallhat. Ebben lesznek segítségünkre a workshopok témáit felvető és a közös gyakorlatok facilitátoraként működő művészek.

(1) https://pirate.care/pages/concept/

MOLNÁR JUDIT LILLA: SANDBOX

2025.04.11. 18.00-19.30 A művész prezentációja
2025.04.12. 11.00-17.00 workshop előzetes jelentkezés alapján

👉  https://docs.google.com/…/1tBXiGhjjvX503990R_6G…/edit…

📦Molnár Judit Lilla workshopja a korábbi Outside-the-box kiállítássorozat tapasztalataira épít, ezúttal megnyitva az átalakítás folyamatát a résztvevők számára. A kiállítássorozat célja egy nyitott jelentésháló létrehozása volt: olyan variálható objektekkel és térelemekkel, amelyek különböző szituációkban eltérő jelentésképző mechanizmusokat aktiválnak. A workshop ezt a dinamikát viszi tovább, lehetőséget adva a résztvevőknek, hogy aktív alakítóivá váljanak a térnek és jelentésrétegeinek.

🏖️A sandbox kifejezés egyszerre utal az informatikai kísérleti tesztkörnyezetre, ahol biztonságosan próbálhatók ki új lehetőségek, és a homokozóra, mint játszótéri területre. Ehhez kapcsolódik a játszótér metaforája is, amelyet Klemen Slabina és Francisco Martinez „Playground: The Range of a Metaphor” című tanulmánya is elemez. A szerzők szerint a játszótér nem csupán a játék, hanem a társadalmi interakciók, hatalmi dinamikák és identitásformálás tere is. Itt a részvétel és kimaradás egyaránt jelentéssel bír, a közösen alakított szabályok pedig folyamatosan formálják a tér élményét.

🧪A workshop során a résztvevők egy folyamatosan változó és átépülő struktúrában dolgoznak, amely a közös cselekvés révén alakul. A cél nem egy végleges installáció létrehozása, hanem egy olyan folyamatorientált tér megteremtése, ahol a résztvevők szabadon kísérletezhetnek a térhasználattal és az együttműködés különböző formáival. Ezáltal megvizsgálva saját egyéni és kollektív döntéseik hatásait.

Molnár Judit Lilla (1991, Eger) képzőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem doktoranda jelöltje. Helyspecifikus installációit személyes élmények és élethelyzetek inspirálják, amelyek erőteljesen reflektálnak a generációját érintő problémákra és az ezekből fakadó pszichés kihívásokra. Munkáiban a játék motívuma központi szerepet tölt be, nem csupán vizuális és formai elemként, hanem az interakció, az át- és újraalakíthatóság illetve a jelentésképzés eszközeként.