Túlélési Stratégiák III: „Kalóz gondoskodás” gyakorlatok

„Kalóz gondoskodás” gyakorlatok

A Lehetőségek tere téli művészeti szeminárium-sorozatát, a Túlélési stratégiákat harmadszorra szervezzük meg, idén a kalóz-gondoskodás hívószó mentén.

 A kortárs társadalmak egyik hiánybetegsége a gondoskodásról való lemondás. Míg minden emberi együttélés alapja a kölcsönös függés és a szolidaritás, a globális neoliberális gazdaság által vezérelt politika az egyénre, vagy a jól-rosszul működő mikrocsaládra terheli a gondoskodás felelősségét. A jóléti állam egészségügyi, oktatási, kulturális és szociális feladatait egyre kevésbé és nem megfelelően látja el. Ezt a hiányt részlegesen üzleti alapon működő intézmények és olykor a civil szektor vállalja fel, így sokaknak nincs hozzáférése a megfelelő ellátásokhoz és szolgáltatásokhoz.

Amikor független, alulról szerveződő és megoldásokat hozó projekteket kezdeményeznek civilek vagy aktivisták, vállalva a törvényes keretek áthágását, „kalóz gondoskodásról” (Pirate Care) beszélhetünk. Ezt a fogalmat tágabb értelemben egy 2019-ben létrejött transzdiszciplináris és transznacionális kutatási projekt és hálózat kezdte el használni, amely egy közös, független gondoskodási infrastruktúra létrehozása érdekében jött létre. A projekt többek között olyan kezdeményezéseket ölel fel, amelyek a rendszerszinten tiltott abortusz, a szegregált oktatás, vagy a hajléktalanság büntetése ellen lépnek fel. E segítő gyakorlatokat gyakran nem ismeri el, sőt kriminalizálja vagy üldözi a hivatalos rendszer.

 A magunk részéről a kritikai kultúrát is a gondoskodás kifejeződésének tekintjük, amely kortárs problémákat fogalmaz meg és megkérdőjelezi a status quo-t azzal a céllal, hogy helyreállítsa és erősítse a változtatásra és cselekvésre való képességet. Ugyanakkor a szociális érzékenységet mellőző neoliberális világrend a kapitalizmus egy újabb olyan fázisa, amelyben a kritikai kultúra és ezen belül a progresszív művészet szerepe megkérdőjeleződik. Háttérbe kerül és szinte láthatatlanná válik a tömeges szórakoztatásra, a kísérletezést mellőző intézményekre épülő, központosított és kommercializálódott kultúratámogatás árnyékában.

 Az idei Túlélési stratégiák szeminárium sorozatunkban arra hívunk, hogy közösen gondolkodva, közösségi élményekre alapozva teremtsük meg a “kulturális kalóz gondoskodást”, amely inkluzív, elfogadó és más területeken is szolidaritásra sarkallhat. Ebben lesznek segítségünkre a workshopok témáit felvető és a közös gyakorlatok facilitátoraként működő művészek.

2. GYENES ZSÓFIA-GRÓF FERENC

2025. 03.15. 10.00-17.00 workshop előzetes jelentkezés alapján
 https://forms.gle/ztYYGnPzsWX3VWpc9 (jelentkezés március 10-ig)

18.00-19.30 nyilvános prezentáció

Jégmeanderek

Gyenes Zsófia szín- és textiltervező, valamint Gróf Ferenc képzőművész workshopjának kiindulópontja Maria Mies jéghegy-metaforája. A német szociológus Veronika Bennholdt-Thomsen-nel közösen jegyzett The Subsistence Perspective: Beyond the Globalised Economy (A létfenntartás perspektívája: Túl a globalizált gazdaságon) című könyvét 1999-ben publikálta. Az egyik világhírűvé vált diagramja a kapitalista patriarchátus gazdaságának jéghegy-modelljét ábrázolja: ennek kisebb, látható része a tőke, valamint a munkaszerződéssel szabályozott, legális foglalkoztatás, a bruttó nemzeti jövedelem világa. A nagyobb, „vízfelszín alatti”, láthatatlan része azonban mindazon gazdasági folyamatok összessége, amelyek a szabályozatlan és kíméletlen kizsákmányolás áldozatai.

A workshop keretében ezt a láthatatlan többség gazdasági elnyomását bemutató ábrát dolgozzuk fel, a mindenkori adminisztráció egyik kedvelt sokszorosító grafikai eszközével, bélyegzőkkel. A műhelymunka lehetőséget teremt arra, hogy a résztvevőkkel közösen gondoljuk tovább Maria Mies ökofeminista kritikáját és annak emancipációs lehetőségeit. Pecsétek és nyomódúcok segítségével készítünk textil- és papíralapú grafikai munkákat, reflektálva a jéghegy-metafora által felvetett kérdésekre.