júl. 7. - 10.
Urban Camp 5 – Azt beszélik
„Én beszélek, beszélek – mondja Marco –, aki hallgat, csak azokat a szavakat tartja emlékezetében, amelyekre vár. (…) A mesének nem a hang parancsol, hanem a fül.”
Italo Calvino: Láthatatlan városok*
📆 Dátum: 2026. július 7-10., minden nap 16.00 és 20.00 között
📍 Helyszín: Práter 63 (1083 Budapest, Práter u. 63.) és környéke
Ötödik alkalommal kerül megrendezésre az Urban Camp, a Lehetőségek tere nyári művészeti tábora. Az elmúlt évek táborkoncepciói más-más megközelítést alkalmaztak: először érzékszerveinken keresztül igyekeztünk megtapasztalni a városi tereket, majd alámerültünk azok történelmi rétegeiben, elképzeltük lehetséges jövőjüket és felfedeztük „nem-helyeiket” – mind fizikai, mind átvitt értelemben. Ezúttal olyan területre merészkedünk, ahol a történelem, a mítoszok és a tévhitek határai elmosódnak.
A város tele van történetekkel. Vannak, amiket írás őriz, vannak, amik szájról szájra terjedtek, és olyanok is, amelyeket csak kitaláltak. Az írott történelem és a szóbeszéd egymás mellett léteznek, a városi legendák tényként keringenek, a digitális tér pedig eddig nem látott módon ad felületet a hamis híreknek, amelyek azt is befolyásolják, hogyan viszonyulnak az emberek a lakóhelyükhöz. Közösségi terünk tágabb környezete – Józsefváros (Budapest 8. kerülete) – egy városi legendákban gazdag környék. Még annak nevét is kérdések övezik. A kerület elnevezése a köztudatban II. József, a „kalapos király” személyéhez kötődik. Egy szóbeszéd szerint azonban a Józsefváros (Josefstadt) nevet az 1770-es években a lakók Szent József, Jézus nevelőapjának és a Horváth Mihály téri templom védőszentjének tiszteletére választották. Mária Terézia, azt gondolva, hogy a név fiára, a monarchia jövőbeli uralkodójára utal, örömmel fogadta a javaslatot. [1]
Az évszázadok során számos szóbeszéd formálta a kerület arculatát. Ezek olyannyira beépültek a kerület történetének szövetébe, hogy sokszor szinte lehetetlen megkülönböztetni a tényeket a legendáktól. A hírhedt „nyócker”, vagyis a kerület mint bűnös város sztereotípiájának kialakulásához is hozzájárultak a mítoszok, amelyek visszafordíthatatlanul hatást gyakoroltak a városrész identitására.
Nem kizárólag az érdekel minket, hogy valami igaz-e vagy sem, hanem az is, hogy ezek a történetek hogyan terjednek, hogyan változnak, illetve alakulnak át, és hogyan kezdenek el egy ponton igaznak tűnni. A mítoszalkotás egyszerre lehet a kontroll és az ellenállás eszköze, a kettő közötti határ pedig ritkán egyértelmű. A meghívott művészekkel nem csupán konkrét történetekre, hanem a történetmesélés természetére is koncentrálunk; a tény és a fikció kettősét játékba hozva, arra teszünk kísérletet, hogy megértsük, miért hisszük azt, amit hiszünk. A politikai és kereskedelmi propaganda, a dezinformáció és az álhírek korában a valótlanságok mögött álló jelenség és szándék megértése a mindennapi életben való eligazodás feltétele.
A mítoszokat és legendákat nem kizárólag elemezni szeretnénk, hanem az alkotói folyamatok kiindulásaként használni, velük dolgozni. Tim Ingold antropológus megközelítését követve, aki szerint a tudás az alkotáson és az anyagokkal való közvetlen kapcsolaton keresztül jön létre [2], a tábor a történeteket a narratíva-képzés nyersanyagaként kezeli. A workshopsorozat során a művészek vezetésével történeteket alkotunk újra, hangokat konstruálunk és torzítunk, valamint performatív beavatkozásokat viszünk véghez – létrehozva egy szokatlan, szándékosan instabil archívumot, amely felszínre hozza valóságérzékelésünk mechanizmusait. Ha a város az egymással versengő történetek tere, akkor nekünk egyszerre kell régésszé és mítoszalkotóvá válnunk.
Az idei Urban Camp-et a közösségi téren túlnyúló projektként képzeljük el. Szomszédainkkal együttműködve szeretnénk összegyűjteni a Józsefváros ezen részéhez kötődő történeteket, városi legendákat és mítoszokat – olyan elbeszéléseket, amelyek a Magdolna és Losonci negyedek helyszíneihez, alakjaihoz és eseményeihez kapcsolódnak. Ehhez egy „suttogó dobozt” helyezünk el a közösségi terünk előtti Mikroparkba, amelybe a járókelők közvetlenül, anonim módon helyezhetik el az általuk ismert történeteket. Ezen túl emailben, a kozosseg@lehetosegektere.hu címre is várjuk a józsefvárosi szóbeszédeket.
Résztvevő művészek: Donnák János, Járai Anna, Atsushi Kuwayama, Tranker Kata
Koncepció: Árva Judit és Erekle Chinchilakashvili
👥 A MŰVÉSZEKRŐL
Donnák János képzőművész Budapesten él és dolgozik. Változatos médiumú objektjeinek fontos elemei a játék, a DIY és a különböző hangkísérletek. Jelenleg doktori képzésen vesz részt a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, amellyel párhuzamosan tart workshopokat egyedi készítésű elektronika és hang témájában.
Járai Anna Budapesten élő film- és képzőművész. Kutatásaiban feminista kritikai szemszögből vizsgálja a megtestesítés (embodiment) és az emlékezet témáját, performance-alapú, műfajok között működő videókat, fotókat és installatív alkotásokat hoz létre. A folklór, a család- és a helytörténet inspirálják, amelyekre gyakran hivatkozik rituális újraértelmezésekben. 2022-ben végzett az angliai Falmouth University Film szakán, jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem diplomázó hallgatója.
(At)sushi Kuwayama Magyarországon élő japán amatőr művész-kutató, aki először a DocNomads Erasmus Mundus dokumentumfilm-készítés mesterképzési program keretében járt az országban. Miután 2010-ben a 6. helyet szerezte meg a Koka All-Japan Ninja versenyen, két évet a Japán Önkéntes Szolgálat (JOCV) keretében töltött Kirgizisztánban, ahol létrehozta a Kirgiz–Japán Szótár 1.0 online platformot. Jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetemen DLA-zárókiállításán dolgozik, amely a Feszty-házban kerül megrendezésre.
Tranker Kata Budapest élő képzőművész, 2012-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Egyaránt létrehoz szobrászati műveket, reliefeket és installációkat; alkotói gyakorlatában meghatározó egy egyedi papírpép-technika, amelyet az évek során dolgozott ki. Munkáját számos rangos díjjal ismerték el, 2021-ben az Esterházy Art Award díjazottja volt.
🟠 GYAKORLATI TUDNIVALÓK
Jelentkezni ezen form kitöltésével lehet július 1-ig.
A teljes tábor részvételi díja 30.000 forint (diákoknak 20.000 forint), melynek befizetésével véglegesítheted a jelentkezésed. Amennyiben gondot okoz a díj megfizetése, de szeretnél részt venni, kérünk, írj nekünk a kozosseg@lehetosegektere.hu e-mail címre.
A workshopok naponta 16-21 óra között zajlanak. Javasoljuk, hogy a tábor minden napján vegyél részt. Kérjük, hogy akkor jelentkezz, ha legalább három workshopon jelen tudsz lenni, hogy közösség épülhessen és a résztvevők jobban megismerhessék egymást.
*Italo Calvino: Láthatatlan városok. Fordította: Karsai Lucia. Európa, Budapest, 101-102.
[1] Rózsa Mária: Séta a megújuló Józsefvárosban. Népújság, 63. évfolyam, 5. szám, 2011, 4.
[2] Ld. Tim Ingold: Making: Anthropology, Archaeology, Art and Architecture. Routledge, London, 2013.